Komplex személyiségfejlesztés 

SNI tanulóknak a Szegedi Eötvös Gimnáziumban

 

A tanév során Tomasev Marinné utazó gyógypedagógus-pszichopedagógus, tanulási-pályatanácsadó tanár önismereti modulfoglalkozásokkal erősítette az SNI tanulók ön- és társismeretét, énképét.

Cél az önimeret - önmegértés, a lelki egyensúly segítése, a csoportépítés, a tanulók mélyebb megismerése, az együttműködés, szerepcsere által a más szemszögből való látás, az elfogadás, a megértés, valamint a kommunikációs készségfejlesztés.

Arra a minden ember számára kiemelkedő jelentőségű alapkérdésre próbálunk választ keresni, hogy „Ki vagyok én, és milyen vagyok, milyennek látnak mások”. Fontos feladat a tanulók önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben, valamint az egyén érzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása. A hangsúly nem a kész ismeretek átadásán van, hanem a résztvevők meglévő ismereteinek mobilizálásán, képességeinek fejlesztésén és személyiségük formálásán van.

 A foglalkozások fő jellemzője: a résztvevők aktivitása-aktivizálása, cselekedtetése, egyéni fejlesztésük differenciált segítése. A témák feldolgozásában bevonódnak a résztvevők, így nemcsak tudásukat vetik latba, hanem érzéseik is serkenthetik önálló vagy együttes munkájukat. Ezáltal önmagukat és társaikat is egyre jobban megismerik. Együtt alakítjuk a csoportszabályokat, aktívan részt veszünk a feladatokban, elmondjuk érzéseinket, reflektálunk a foglalkozásokra.

Minden ember rendelkezik önmagáról kialakított képpel, identitással. Fejlődésünk során ez először kezdetlegesen jelenik meg, majd egyre több elemmel bővül, végül az egyénre jellemző saját tartalommal szilárdul meg, s lesz a felnőtt személyiség meghatározója.

Kiemelt fejlesztési feladataink:

Énkép, önismeret során meg kell teremteni a lehetőséget a tanulók reális önismeretének kialakítására, fejlesztésére.

Alkalmas kell lenniük az egyéni és csoportos fejlesztésre, a személyes jellemzők erősítésére, a társas képességek működtetésére.

Elsődleges a társas környezettel szembeni érzékenység, az alapvető erkölcsi, etikai normák iránti fogékonyság kialakítása.

A fejlesztési folyamatban a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak a saját fejlődésüknek.

Egyre magasabb szintre emelve meg kell teremteni a megismerési képességek fejlesztését, kiemelve a megfigyelési, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.

A kommunikációs fejlesztés tekintetében elsődlegesen kell kezelni az önkifejezést, a megértést, a meghallgatás képességének, az asszertív viselkedés kialakítását, a társas érintkezések kompromisszumos megélésének gyakorlatát.

Tanulás vonatkozásában a személyiségfejlesztés, önismeret maga is tanulás, de az ismeretelsajátítás a kognitív terület hangsúlyáról áttevődik az affektív fejlesztés hangsúlyára. A tanulás, mint aktivitás önálló, kiemelt tartalomként is megjelenik az év során a tanulásmódszertani területen.

Testi és lelki egészség vonatkozásában minden esetben szem előtt kell tartani, hogy a kockázatok ne haladják meg az egyén meglévő, vagy megfelelő fejlesztéssel elérhető terhelhetőségeit. Ugyanakkor merjék átlépni és feszegetni saját kompetenciáik határait, hiszen a kihívások a motivációink mozgatórugói. 

Képességfejlesztés során kiemelten segítjük

Önismeret: önfeltárás, elfogadtatás elősegítése, önfejlesztési célok, a saját felelősség megfogalmazása

Információkezelés: szövegértelmezés, lényegkiemelés, szövegalkotás, beszédkészség

Együttműködés: egymás megismerésében, tájékozódásban

Önmeghatározás: Helyzetelemzés, a másokhoz való odafordulás, helyzetértékelés, önelemzés igénye. Kooperáció, alkalmazkodás, cél- és feladatismeret. Szolidaritás, segítőkészség, együttműködési készség, csoporttudat, véleményalkotás, értékelés, érvelés