Út a sikeres integráció felé

A sajátos nevelési szükségletekkel rendelkező gyerekek integrációjának fontossága már régóta köztudott (Csányi, 2007), az viszont már kevésbé ismeretes, hogy mindezt hogyan lehet megvalósítani. Sok kérdést vet föl, hogy egy-egy fejlesztő foglalkozás alkalmával mik azok a feladatok, játékok, mozgásos gyakorlatok, amelyek hozzájárulnak az atipikusan fejlődő gyerekek inklúziójához, mely a mi esetünkben ugyancsak az intézményes befogadást jelenti, de hosszútávon a társadalmi szemléletformálást célozza.

Az alábbiakban megpróbálkozom azzal a feladattal, hogy egy olyan fejlesztő foglalkozást mutassak be, amely egy aktuális témafeldolgozás mellett meghatározó részképesség-fejlesztő feladatokat tartalmaz. Ezen tanítási óra létrejöttét intézményünk a SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézettel kooperálva, hallgató-mentor kapcsolatok támogatásával abszolválta.

A napjainkban igen sokszegmensű problémaként megjelenő fenntarthatóság témakörén keresztül (Bihariné, 2010) vezettük be az adott órán központi témánkat, ami nem más, mint A VÍZ VILÁGNAPJA. (Juhász, 2015)

Azt hinné az ember, hogy az általános iskolás korú gyerekeknek ez a téma már ingerszegénynek mondható, ami a nagytöbbségre igaz is, viszont a különleges bánásmódot igénylő tanulók számára ez is egy nehezen feldolgozható és befogadható kérdéskör. Az érintett tanulóknak olyan speciális tanulási és kompenzációs technikákra van szükségük, melyek számukra könnyen értelmezhető aspektusból közelítik meg az adott témákat, azzal a kitétellel, hogy mindeközben azokat a részképességeket is hivatottak fejleszteni, amelyek a tantárgyi tudásuk megszerzésében is támogatja őket. Ezen komplexitás a gyógypedagógia széles spektrumú módszertani tárházában fellelhető (Smith és Armstrong, 2005), de olyan szakemberszükségletet követel meg, akik tág rálátással bírnak mind a stratégiák, eszközök, eljárásmódok és a szakmai/szociális kommunikációs technikák alkalmazási lehetőségeire. Az utazó gyógypedagógus munkakör egyik neuralgikus pontja ez, hisz ez jelenti a kulcsot az innováció felé.

A fenti szempontok alapján, tudatosan megtervezett és felépített fejlesztő foglalkozások rendszerint valamilyen mozgásos feladattal indulnak, melyek gondolkodást és figyelmet koncentráló verbális kiegészítéssel válnak több területet aktiváló feladatokká. Ezek a gyakorlatok aktívan hatnak a gondolkodási folyamatokra és a figyelmi funkciókra. Ilyen például, amikor lufikkal végzünk különféle gyakorlatokat, melyek során oldaldifferenciálással a hét napjai és a számolás párhuzamosan zajlanak.

Ezután következnek az anagrammák, melyek az olvasási készség fejlesztése és a szövegértés előkészítése mellett kiváló témamegjelölő játéknak számítanak:

Ezek a fogalmak egy napjainkban igen aktuális téma, a fenntarthatóságra nevelés tárgykörének megjelölése és a korábban már tanult ismeretek strukturált előhívása kapcsán kiemelt jelentőségűek. Az így kapott fogalmak megjegyzését vizuális megsegítéssel és definíciómeghatározással támogattuk meg, melynek során az adott sorrendben megjegyzett meghatározásokat hiányos felsoroásba kellett visszailleszteni. Ezek után a gyerekek egy szófelhőt kaptak, melyben ugyanezek a szavak voltak láthatóak. Ez egy olyan memóriatechnika, mely segít a gyerekeknek az önálló tanulásuk abszolválásában.

A harmadik periódusa a megjegyzési stratégiának a „ha csinálom, megjegyzem” elmélet alapján kialakított feladattal az interaktív táblánál, melyben a fogalmat a meghatározással kellett egyeztetni:

Ezzel véget is ért az óra ráhangoló, témamegjelölő, bevezető szakasza, amit a vízvédelem megjelenése az irodalomban egység követett. Az ennek szemléltetésére választott irodalmi mű a Lehoczky János által írt Vizek fohásza című költemény (I.), mely olyan szókapcsolatokat tartalmaz, amelyek nagymértékben mozgósítják a gyerekek aktív és passzív szókincsét egyaránt. A verset felolvasás után közösen értelmezzük, az előforduló ismeretlen szavak jelentését tisztázzuk. Ezt követően a vers állandósult szókapcsolatait vesszük górcső alá, melyeket Learningapps-ben készített interaktív feladattal foganatosítunk. Ehhez az előre megkapott verset, melyhez természetesen mindig „talpatlan” betűtípust használunk, mint pl. az Arial, hiszen a diszlexiás gyerekek olvasását ez is támogatja (II.), mely a szövegben való tájékozódásukat hivatott segíteni.

Az említett szöveg viszonylag sok lehetőséget tartalmaz a nyelvtani feladványok témaköréből, lehet szófajok szerinti csoportosítást, magánhangzó és mássalhangzó törvényeket vagy akár szóelemzéses feladatot is kreálni belőle. Mi az alábbi feladattípust választottuk:

Ez a feladat bizonyosan túl egyszerűnek tűnik, de ez sem véletlen! A korábbi megerőltetőbb és sok esetben nehezebb feladatok után egyrészt az óra felénél járva egy kis pihenést szerettünk volna beiktatni, de természetesen tevékeny formában, másfelől pedig törekedtünk arra, hogy olyan feladatok is legyenek, amelyek elvégzése az atipikusan fejlődő gyerekeknek is azonnali motivációt és pozitív visszacsatolást hordoz önmagában.
Ezután ismét egy nagyobb lélegzetvételű feladat következett, melyet szintén sokízben acélozunk a fejlesztő foglalkozások alkalmaival. A szólások és közmondások által hordozott átvitt értelem nagyon nehéz még az átlagos teljesítménystruktúrát mutató gyerekeknek is, nemhogy a mi klienskörünkbe tartozó tanulóknak.

Az óra végén még az el nem maradható auditív differenciálás és emlékezet fejlesztése kapcsán a gyerekeknek különféle vízzel kapcsolatos hangokat kellett felismerniük, amely már inkább hasonlított játékra, mint feladatra. Ezeket nyilván jobban is kedvelik, mint a kötött munkát. Ahogy felismerték ezeket a hangokat ki tudtak alakítani belőlük két csoportot annak függvényében, hogy melyik háztartási helyiségből eredeztethető a hangforrás. Ezek a konyha vagy fürdőszoba lehettek, miután erre rájöttek a gyerekek a beszélgetés témája az volt, hogy mit tehetnek ők maguk a vízfogyasztás mérsékléséért otthon.

A foglalkozás zárásaként minden tanuló kapott egy gondolattérképét a tanultak rendszerezéséről, mely készítését és használatát a 7. 8. évfolyamon tanítjuk az egyéni bánásmódot igénylő tanulóknak, mint olyan tanulási technikát, amit későbbi tanulmányi életük során is tudnak alkalmazni.

Ezen a habilitációs/rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozás bemutatása bepillantást engedett nyerni ebbe az egyébként részint zárt és sokak számára idegen és megfoghatatlan világba.

„Ha egy gyerek nem tud úgy tanulni, hogy tanítjuk, akkor úgy kell tanítanunk, ahogy tud!” Ignatio Estrada

Utazó gyógypedagógus kollégáimmal közös célunk és egyben hivatásunk, hogy a ránk bízott SNI gyermekek és tanuló megtanuljanak beilleszkedni az intézményes közegbe és ez a millieau is képes legyen befogadni az érintetteket anélkül, hogy stigmatizálná vagy a saját szemléletére formálná őket. Ez valójában egy igen nehéz és sokrétű feladat, hiszen a gyerekeket meg tanítani a rendszerben való gondolkodásra, arra, hogy a kapott és tanult információkat hogyan tudják előhívni, struktúrálni és alkalmazni, valamint a többségi pedagógusokat is formálni kell (Papp, 2002), elindítani egy szemléletváltáson, mely út végén már befogadó pedagógusokká képesek válni.

„Az első lépés a változás felé a tudatosság. A második lépés az elfogadás.” – Nathaniel Branden

Felhasznált irodalmak

(1) Csányi Y. és mtsai (2007): Inkluzív nevelés – A tanulók hatékony megismerése. SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest

(2) Bihariné Krekó I. (2010): Fenntarthatóságra nevelés – a jövő útja. A Kisgyermek. Volume 4. Issue 1.

(3) Papp G. (2002): Tanulásban akadályozott gyermekek iskolai integrációja a szakemberek közötti kooperáció tükrében. Magyar Pedagógia, 102. 2. sz. 159–178

(4) Smith, V. és Armstrong, A. (2005): Beyond prejudice inclusive learning in practice. Learning and Skills Development Agency, London.

Internetes hivatkozások

(I.) Lehoczky J. (): A vizek fohásza: http://termeszetbaratikor.network.hu/blog/termeszet-barati-kor-blogja/lehoczky-janos-a-vizek-fohasza (utolsó megtekintés: 2023.03.10.)

(II.) https://s-e-o.org/which-font-is-best-for-dyslexic-users-the-science-reviewed/ (utolsó megtekintés: 2023.03.10.)